|
|
Szent Anna-tó
|
|
Szerző: Szentes Lajos
Helyszín:
Készítés időpontja: 2013.04.30
Feltöltés időpontja: 2013.11.26 21:14:23
|
 ( 0 )
|
|
 ( 0 )
|
|
|
|
A Szent Anna-tó utolsó tízezer éves története alatt több fázist megért. Az utóbbi évek kutatásai több jól elkülöníthető állapotot határoztak meg: Pál Zoltán és Pilbáth Attila Szent Anna-tóról szóló tanulmánya szerint kilencezer nyolcszáz évvel ezelőtt sekély tavi, tőzeglápos állapot uralkodott, majd hozzávetőlegesen nyolcezer nyolcszáz évvel ezelőtt ezt felváltotta a dagadó-láp és láptavak együttesének állapota. Mintegy hétezer-ötven éve sekély mezotróf, majd állandóan emelkedő vízszintű tóvá vált és egészen kétezer hétszáz esztendővel ezelőttig ingadozó vízszintje volt a tónak. Később, körülbelül hétszáz évvel ezelőttig mélytavi oligotróf állapotok uralkodtak, s a tó mélysége jóval meghaladhatta a 12 métert. „Az első egyértelműen antropogén erdőirtáshoz kötött erózió nyomait kb. 1000-900 évvel ezelőttre teszik – olvasható Pál Zoltán és Pilbáth Attila tanulmányában. – A 700 évvel ezelőtti határtól napjainkig folyamatosan kimutathatók az emberi tevékenység nyomai, és antropogén eutrofizációval egybekötött vízszintcsökkenés veszi kezdetét. Kialakul az ÉK-i parton a sekély úszóláp. Az úszóláp növényvilágának gyors és tartós változása a tó ÉK-i partját érő emberi hatások egyértelmű jele."
Bővebben itt:
|
|
|
Szentes Lajos
vízirigó,
Cinclus cinclus,
,
Kenderike,
Carduelis cannabina,
Carduelis spinus,
Csíz,
karvaly,
Accipiter nisus,
madarak,
verébalakúak,
légykapófélék,
csuk,
Rozsdás csuk,
vöcsökalakúak,
vöcsökfélék,
vöcsök,
Búbos vöcsök,
gébicsfélék,
gébics,
Tövisszúró gébics,
vágómadárfélék,
rétihéja,
Fakó rétihéja,
verébalkatúak,
pintyfélék,
Tengelic,
cinegefélék,
cinege,
Kormosfejű cinege,
szalakótaalkatúak,
gyurgyalagfélék,
Gyurgyalag,
sólyomfélék,
sólyom,
Kabasólyom,
csíz,
gémfélék,
Bakcsó,
jégmadárfélék
|
|
