|
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy a lemenő nap fénye nem a szokott sárgás-fehér, hanem egyre inkább sárga, majd piros lesz, végül égő vörösre festi az egész látóhatárt. Mi az oka a színváltozásnak? A levegőben lebegő pici részecskék. Hiába átlátszó a levegő, milliószám vannak benne porszemek és páracseppek, amelyek befolyásolják a fény útját. A nap fénye fehér; a szivárvány összes színe egyforma arányban van benne. Ezt meg is nézhetjük, ha egy üvegprizmán bocsátjuk át a nap vagy egy lámpa fényét. A fénysugár útjához képest ferde üvegfelületek eltérítik a fehér fény összetevőit, de nem egyformán. A vöröset a legkevésbé, az ibolyát a leginkább. Ehhez hasonló jelenség játszódik le a Föld légkörébe érkező napfénnyel is: a porszemcséken és vízcseppecskéken szóródik, azaz irányt vált. A zöld háromszor, a kék hatszor, az ibolya tízszer jobban szóródik, mint a vörös. Ezért amikor "tüzesen süt le a nyári napsugár", akkor is sárgásnak látjuk a napot, mert a fehér fény összetevői közül az ibolya és a kék „menet közben” szétszóródik, a szemünkbe érkező fénysugárba már csak kevés jut belőlük, és így a színek aránya eltolódik a piros-vörös javára.
Bővebben itt
|
|||||||||||
Szentes Lajos
